Kihalóban a világ legfontosabb kutyái
Találkoztak már elnökökkel, minden reggel lekváros kenyeret kapnak II. Erzsébettől, bántják a királyi családot, mégsem lesz bajuk. Nem másokról van szó, mint a királynő kutyáiról, a jellemzően corgikból álló falkáról, amelyik elindult az elmúlás útján. A királynő úgy döntött, közel hetven év után felhagy a tenyésztéssel, pedig még saját fajtát is kitalált. A legidősebb corgija a napokban pusztult el, az első, amit nem pótolnak már.
II. Erzsébet királynőnek ma már csak négy kutyája van, de a csúcsidőben 8-10 kutya szaladgált körülötte, csipkedte a vendégeket, akiknek mindent el kellett tűrnie. II. Erzsébetnek néhány nappal ezelőtt még öt kutyája volt, de Monty, a kedvenc corgija a napokban elpusztult. Az állat 13 éves volt, még az olimpia megnyitójára is elkísérte gazdáját.
Monty halálával új korszak kezdődött a királyi kiskedvenceknél. II. Erzsébet ugyanis közel hetven éve lelkes kutyatenyésztő, mindig legalább 5-6 kutya vette körbe már kislánykorától kezdve, sőt még saját fajtát is kitalált. A csúcsidőben tíz kutyája volt, de nemrég úgy döntött, nem tartja szinten az állományt. Vagyis a kutyái folyamatosan fogyatkoznak, a most elpusztult Montyt már nem pótolja.
Nem bírják II. Erzsébet harapós kutyáit
II. Erzsébet gyászol, a királyi család tagjai viszont talán csak inkább szolidarítanak, mint ténylegesen bánkódnak amiatt, hogy szép lassan megfogyatkozik a kutyapark. A Daily Mail összeszedte az elmúlt évek kutyaügyeit a királyi palotából, amiből kiderül, hogy a királynő kutyái még a királynőt sem kímélték.
A támadásokról szóló beszámolók a 80-as évektől kezdődtek, akkor a királynő kutyái megtépték az egyik királyi kutyasétáltató - igen, ilyen poszt is van - nadrágját, aztán pedig a királynő kedvenc tervezőjét, Karl-Ludwig Rehset. De már a királynő első kutyája is megharapott négy embert. 1989-ben egy olyan baleset történt, amiben a királynő egyik kutyája tépte szét egy másikat.
1991-ben pedig már a királynőt is megkapták a kutyái, amikor a palotában szét akart választani két verekedő kutyát, három öltéssel varrták össze a kezét. Múlt hónapban pedig Beatrice hercegnő kutyája bánta meg, hogy a királynő kutyáival játszott, állítólag szörnyű sérüléseket szenvedett.
Persze, voltak olyan esetek is, amikor a királyi falka sérült, 2003-ban Anne hercegnő egyik bull terrierje úgy szétmarcangolta az egyik királyi corgit, hogy el kellett altatni.
Talán ezek miatt az esetek miatt döntött úgy a királynő, hogy felhagy a kutyatenyésztéssel. “Hagyja elpusztulni a falkát. Reméli, hogy azért túlélik őt a kutyák, de ennyi. A királynő nem egy nagy síró, talán csak egyszer sírt nyilvánosan, amikor visszavonták a szolgálatból a Britannia Royal Yachtot 1997-ben, de az szeles nap volt. A kutya temetésén a királynő nagyon, nagyon szomorú lesz, de a királyi család többi tagja valószínűleg visszafogottan gyászol majd” – mondta a lapnak Brian Hoey, aki korábban már könyvet is írt a királyi corgikról.
A kutyák köszöntik Obamát, Vilmos herceg lövi nekik a nyulat
A kutyáknak egyébként nagyon jó dolguk van II. Erzsébetnél minden nap friss ételt főznek nekik, jellemzően marhát vagy csirkét, mélyhűtött ételt sosem kapnak. Sokszor esznek vadat is, amikor Harry vagy VIlmos herceg lő nekik nyulat vagy fácánt. Reggelit is kapnak, szigorúan a királynőtől, általában lekváros kenyeret, miközben a királynő reggelizik. Mindegyiknek saját kis házikója van, amiben minden nap cserélik az ágyneműt.
A királyi kutyákra tilos rászólni, bántani őket, minden nevelési feladatot a királynő láthat csak el. Ez csak abból a szempontból kellemetlen, hogy a corgi kis mérete ellenére terelőkutya, jellemzően marhák és pónilovak terelésére használták régen, ezért kialakult benne a terelőkutyákra jellemző szokás, hogy mindenki bokáját csipkedi, ha azt szeretné, hogy valaki valamerre mozogjon. A vendégek legnagyobb örömére, nyilván. Mivel a kutyákat csak a királynő fegyelmezheti, ezért a lakájok kis permetezőkből vizet szoktak spriccelni a kutyákra, ha azt akarják, hogy valamilyen tevékenységet, például a vendégek drágai ruháinak a szétrágását abbahagyják.
Apropó vendégek, a királynő annyira szereti a kutyáit, hogy szinte mindenhova magával viszi őket, de legalább egyet mindenképpen. A most elpusztult Monty ugye ott volt az olimpia megnyitóján, de Barack Obama limuzánját 2009-ben például az egész csapat üdvözölte. Ahogy egy csomó, a királyi családot meglátogató fontos embert. A kutyák napi rutinja szerint reggel sétálnak egy nagyot a királyi kutyasétáltatóval, így a korán érkező vendégek sokszor nem is a királynő kíséretében futnak össze a kutyákkal, hanem akkor, amikor a kutyasétáltató viszi őket.
II. Erzsébet már kislányként beleszeretett a corgikba, pedig akkoriban, a negyvenes években még egyáltalán nem számítottak olyan divatos fajtának, mint most, de Erzsébetnek elég volt néhány perc játék a Hyde Parkban az egyik rokona corgijával az életre szóló szerelemhez. Utána az apjánál könyörgött saját corgiért. Könyörgése sikeres volt, 18 éves korában, 1944-ben kapott egy saját corgit. Azóta vannak II. Erzsébetnek corgijai megszakítás nélkül.
II. Erzsébet új fajtát tenyészt ki, véletlenül
Az első kutyája Susan volt, tőle származik a királynő többi kutyája. Az is lehet, hogy a harapdálós vérvonal is tőle jön, mert már Susan is négy embert megkapott élete során. A királynőt sosem tántorította el a tenyésztéstől, hogy a kutyái elég harapósak. Annyira szerette őket, hogy Susan például ott volt az esküvői hintójában egy szőnyeg alá rejtve, amikor Fülöp herceggel körbementek Londonban a házasságkötés után. De elkísérte őket a nászútra, illetve mindenhova a világban.
A kutya 1959 januárjában pusztult el, kapott egy szép sírkövet, amit 2004-ben majdnem elárvereztek, de a királyi család közbelépett. Susan több mint tíz generációnyi kutya őse, egyben annak a hagyománynak is a megteremtője, hogy a királyi család elpusztult kutyáit azon a birtokon temetik el, ahol meghaltak.
A 68 éves tenyésztési időszak csúcsidőszakában a királynőnek tíz kutyája is volt, ma már csak négy van neki. Két corgi és két dorgi, ami nem más, mint a corgi és a tacskó keveréke. Ha lehet, még cukibb, mint egy corgi. Igazi designerkutya, a királynő is fontos tenyésztője a fajtának, mert a dorgik nem túl népszerűek. A dorgik megjelenése után a brit kutyatenyésztők egyesülete elég lefitymálóan nyilatkozott az új fajtáról.
“A tacskókat azért tenyésztették, hogy ürgéket üldözzön az alagútjaikban, a corgikat pedig arra, hogy nyájakat terelgessenek. Ha valakinek egy ürgelyukban tűnik el a nyája, akkor ez lesz az ideális kutya arra, hogy visszaszerezze” – nyilatkozta akkoriban a Kennel Club.
Azt nem tudni, hogy II. Erzsébet találta-e ki, hogy eresszék össze a tacskókat a corgikkal, de az biztos, hogy ott a néhány fontos dorgitenyésztő között, sőt egyes források szerint ő volt az első, akinél dorgi született. Az eset azután történt, hogy nála járt Margaret hercegnő a tacskójával, Pipkinnel. Az első dorgi tehát a véletlen műve volt, de a többi már szándékos. Amikor egyszer arról kérdezték, hogy hogyan történik a konkrétan a tenyésztés, merthogy a corgik valamivel nagyobbak, mint a tacskók, akkor a királynő azt válaszolta: “Nagyon egyszerű, van erre egy kis téglánk”.
A megmaradt kutyákat, a két corgit Willow-nak és Hollynak, a dorgikat pedig Candynek és Vulcannak hívják. Monty halálával egy 68 éves hagyomány ér véget. A királynő három évvel ezelőtt fogadta meg, miután két corgija rákban elpusztult, hogy abbahagyja a tenyésztést, és Monty mostani halálával egyértelművé vált, hogy a királynő komolyan gondolta, amit az akkori gyászban mondott: Montyt nem pótolják, a királyi falka lassan teljesen elfogy.
Megszületett a világ első ortigroszlánja
2012. szeptember 18., kedd 20:07
Egy szibériai állatkertben látta meg a napvilágot Kiara, a világ első ortigroszlánja. A kölyök apja afrikai hím oroszlán, az anyja pedig liger, vagyis az oroszlán és a tigris keveréke. A sajtó a jövevényt liliger néven emlegeti. A hibridek nevét apa-anya sorrendben adják. Például a liger és a tigon kifejezések a lion (oroszlán) és a tiger (tigris) szavakból jöttek létre úgy, hogy mindig a hím neve került előre. Ennek megfelelően a liger magyarul oroszgris, a tigon pedig tigroszlán.
A hibrid állatok szaporodását leíró Haldane-szabály szerint az A és B rokon emlősfajok keresztezésekor létrejövő AB fajhibrid egyedek hímjei nemzőképtelenek, de a nőstények termékenyek. Egy elmélet szerint a liger esetében ez azért van, mert a tigris egy olyan hormonnal rendelkezik, ami a magzati állapotban lévő ligerre hat, amelynek következtében a hím liger örökké pubertás előtti fejlődési szakaszban marad. Ezt azonban sosem sikerült bizonyítani, sőt, a hím liger tesztoszteronszintje megegyezik az oroszlánéval és bár nemzőképtelen, ha teheti, sort kerít az aktusra.
Kilobbizták Budainál a szankciók felfüggesztését
2012. május 29., kedd 21:43Másfél hónap elég volt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének ahhoz, hogy elérje a Fideszben a szervezetet kellemetlenül érintő törvényi szigorítás időleges megszüntetését. A MEOE-nak le kellett állnia a kutyák törzskönyvének kiadásával, mert az áprilisban elfogadott törvénymódosítás súlyos bírságokat helyezett kilátásba, ha az egyesület nem tartja be a 14 éve érvényben lévő szabályozást. A MEOE már Gyurcsány-kormány idején is hathatósan lobbizott.
Fideszes javaslatra egy éven át nem lehet kiszabni bírságot azokra a kutyás szervezetekre, amelyek megsértik az állattenyésztésről szóló törvény rendelkezéseit, ezt szavazta meg kedden délután az országgyűlés.
A könnyítés valójában egyetlen szervezetet érint. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kellett felhagyni a törzskönyvek kiadásával, és a kutyakiállítások szervezésével, miután a parlament alig néhány hete szigorú szankciókat fűzött a törvényhez. Az áprilisban - szintén fideszes javaslatra - megszavazott módosítás 20 millió forintig terjedő bírság kiszabását tette lehetővé az állattenyésztési szabálytalanságokért, és büntethető kategóriába sorolta, ha egy szervezet „más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki”.
A MEOÉ-t ez azért érintette érzékenyen, mert még az első Orbán-kormány idején, 1998-ban egy Torgyán- minisztériumi rendelet az egyes fajtákkal foglalkozó tenyésztőszervezeteknek adta a törzskönyvezési, valamint a kiállítás-szervezési jogosítványokat, de az egyesület sem akkor, sem az elmúlt 14 évben sem került be ebbe a körbe. A MEOE viszont azóta is rendületlenül folytatta mindkét tevékenységet, főként arra alapozva, hogy az egyesület maradt a 86 országot összefogó nemzetközi szövetség, a Fédération Cynologique Internationale (FCI) egyetlen magyar tagszervezete.
A visszamódosításért beindult intenzív lobbizást most azzal indokolták, hogy a MEOÉ-nak kell megrendeznie a 2013-ra Budapestre tervezett FCI-s kutyavilágkiállítást. Korózs András, a MEOE elnöke két hete az idei világkiállítás helyszínén, Salzburgban már be is mutatkozott, mint a következő rendezvény házigazdája.
Információink szerint a múlt héten Simicskó István honvédelmi államtitkár is beadott egy, a kedden elfogadott engedékeny törvénymódosításhoz hasonló javaslatot. A parlament elé mégsem Simicskó-féle javaslat került, hanem Tarrnai Richárdé, vélhetően azért, mert furcsán vette volna ki magát, ha a MEOE kiállítási bírói testületében is tevékenykedő honvédelmi államtitkár nevéhez kötődik a könnyítés.
A MEOE ügyét egyébként az agrár tárca nemrég kinevezett államtitkára, Budai Gyula vette kézbe. Az 1998-as rendelet érvényesítésében reménykedő fajta szervezetek, amelyek közül 26-an nemrég létrehozták a Magyar Kinológiai Szövetséget, azt állítják, hogy az államtitkár nem is egyeztett velük a régi helyzetet visszarendező módosítás előtt.
Úgy tudjuk, a MEOE már a Gyurcsány-kormány idején ki tudott harcolni magának egy kedvező törvénymódosítást. Akkor az európai kutyakiállítás miatt fogadtatták el a politikusokkal, hogy szükség van a MEOE kiállítás-szervezői jogosultságára. 2008-ban Gy. Németh Erzsébet MSZP-s és Bőhm András SZDSZ-es országgyűlési képviselő közös javaslatára illesztettek néhány szót az állattenyésztési törvénybe, aminek köszönhetően megszűnt a fajtatiszta ebek és macskák esetében kiállításrendezéshez nem volt többé szükség az elismert tenyésztő szervezetek hozzájárulására.
Külföldi kutyások uszítanak a kormány ellen
A jóhiszemű politikusokat megtévesztő ellenfeleit okolja a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének vezetése, amiért egy hete be kellett szüntetnie a törzskönyvek kiadását. Az egyesületnek már 14 éve le kellett volna állnia az igazolások kiadásával, de a parlament csak most fogadott el olyan törvénymódosítást, amely súlyos bírságot helyezett kilátásba az állattenyésztési szabálytalanságokért.
Fotó: Joe Klamar
Drámai helyzetről értesítette Magyarországgal kapcsolatban a nemzetközi kutyás világot aFédération Cynologique Internationale (FCI) internetes oldala. A nyitólapként megjelenő rendkívüli közlemény szerint az FCI tagszervezete, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) konfliktusba keveredett a magyar kormányzattal. A 86 tagországot tömörítő szövetség elnöke, Hans W. Müller négynyelvű kommünikében jelentette be, hogy a politikusokkal folyó tárgyalásokban magyar barátai számíthatnak teljes támogatására. Egy kisebb angol nyelvű, kutyatenyésztési belügyekkel foglalkozó blog, aDoberman Insider egyenesen 1956-hozhasonlította a Budapesten kialakult helyzetet, azt állítva, hogy a kormány hatalmas büntetésekkel, sőt kommandósok bevetésével akarja megszerezni a tenyészkutyák adatbázisát.
A Magyarországon eddig inkább csak kutyás körökben ismert „dráma” május 15-én következett be, amikor a MEOE kénytelen volt leállítani a kutyák törzskönyvének kiadását.
Az egyesület belső közleménye szerint a leállást egy olyan törvénymódosítás okozta, amely a „jóhiszemű, a kinológiától távol álló politikusokat” megtévesztő „ellenlábasok” számlájára írható. Kórozs András elnök szerint az ellenfelek ezzel a romboló tevékenységgel „teljes mértékben kiszakíthatják a magyar kutyázást, a MEOE-t, a nemzetközi véráramból”.
A parlament még áprilisban (összesen 49 nem szavazat mellett) fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló úgynevezett salátatörvényt, amely egyik részével az állattenyésztésről szóló 1993-as törvényt egészítette ki egy Jogkövetkezemények címet viselő fejezettel. A módosítás hatálybalépése után 20 millió forintig terjedő bírság kiszabását teszi lehetővé az állattenyésztési szabálytalanságokért, és büntethető kategóriába sorolja azt is, ha egy szervezet „más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki”.
h i r d e t é s
Bár a törvénymódosítás a versenyek, kiállítások szervezésétől is eltiltotta a MEOÉ-t, Kórozs a 2013-ra tervezett budapesti világkiállítás önjelölt szervezőjeként vasárnap mégis átvette Ausztriától a világkiállítások vándorzászlaját. Kórozs András személyesen látogatott el Salzburgba, a 2012-es világverseny helyszínére, ahol hivatalosan bejelentették, hogy a jövőre a MEOE lesz a házigazda.
A MEOE-nak nem ez az első konfliktusa az állammal. A törzskönyvezés körüli állóháború 1998-ban, az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor az uniós jogharmonizáció keretében kormányrendelettel az egyes fajtákkal foglalkozó tenyésztőszervezetekre testálták a törzskönyvezési, valamint a kiállítások szervezési jogosítványokat. A fajtatiszta ebek tenyésztésére vonatkozó, azóta a háborúskodás legfőbb tárgyává lett „64-es FVM-rendelet” állami jóváhagyáshoz kötötte, hogy az egyes szervezetek bekerülhetnek-e az elismert tenyésztőszervezetek körébe. A MEOE akkor nem adott be értékelhető pályázatot, így saját magát fosztotta meg a hivatalos és hiteles származási lapok kiadásának jogától.
A kormányrendeletben megfogalmazott szándék az volt, hogy ne egy ernyőszervezet, hanem az egyes kutyafajták tenyésztői vegyék kézbe a saját fajta ügyeit, miután a tenyésztőszervezetek jobban ismerik az adott fajta problémáit, betegségeit, és az egyes tenyésztők hátterével, képességeivel és hibáival is tisztában vannak. A rendelet mögöttes célja pedig az volt, hogy megakadályozzák az igazolások üzleti alapon történő kiadását. Az elmúlt években több mint 50 tenyésztőszervezet működött az országban, de a MEOE árnyékában nem tudtak megerősödni. Nagy hatalmat adott a MEOE kezébe az is, hogy a szervezeten belül működtek és működnek jelenleg is a versenyekre delegálható bírók testületei.
Fotó: Scott Barbour
A szervezet azonban a 64-es rendelet megjelenése után sem zavartatta magát, és folytatta a kormoly bevételt jelentő törzskönyvezést, csupán annyit változtatott az ügymeneten, hogy a kutyák papírjaira ráírták: a MEOE igazolásait az állam nem ismeri el. Nemzetközi porondon azonban továbbra is az egyesület diktált, hiszen a MEOÉ-nál maradt az FCI pecsétje. A belga székhelyű szövetség minden országban egyetlen szervezettel alakított ki közvetlen kapcsolatot, az évtizedes, személyes barátságokkal megerősített együttműködést a magyar jogszabályi környezet változása sem szakította meg. Azoknak a magyar tenyésztőknek, akik kutyáikkal külföldi versenyekre szerettek volna nevezni, vagy a nemzetközi piacon értékesíteni állataikat továbbra is szükségük volt az FCI elismerésére, így a MEOE több mint egy évtizeden keresztül biztosítani tudta, hogy egymás mellett létezzen az államilag elismert és a nemzetközi piacon felmutatható pedigré.
A MEOE a sokáig egyértelmű kormányzati szándék ellenére kemény jogi háborúba is belement, hogy megvédje pozícióját. A magát „jogkövető és törvénytisztelő szervezetként” definiáló MEOE honlapján oldalakon át sorolják a pereket, jogi vitákat. A felsorolásból derül ki, hogy feloszlatási és bírságolási pereket is indítottak a MEOE ellen, de ezeket egy alkotmánybírósági jogértelmezésre hivatkozva a szervezet megnyerte.
A kormányzat-MEOE ellentétek a Gyurcsány-kormány idején csitultak le. Ekkor vette át az elnökséget Kórozs. A MEOE 2008-ban már azt is el tudta érni, hogy számára kedvező irányba módosítsák az állattenyésztési törvényt. Gy. Németh Erzsébet MSZP-s és Bőhm András SZDSZ-es országgyűlési képviselő közös javaslatának köszönhetően megszűnt az a kényszer, hogy a fajtatiszta ebek és macskák esetében kiállításrendezéshez szükség van az elismert tenyésztő szervezetek hozzájárulására.
Az Index megkereste Kórozs Andrást, aki a tagságnak szóló közleményében, azt ígérte, mindent megtesz, hogy a MEOE „töretlenül folytathassa az FCI által rárótt feladatokat”. A MEOE elnöke azonban csak későbbre ígért tájékoztatást a kutyás szervezetek között kialakult helyzetről.
Mi a MEOE?
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete alapszabálya szerint „az ebtenyésztők és ebtartók önkormányzattal rendelkező országos szervezete, mely saját bevételeiből gazdálkodik”. A MEOE jogelődjét, az Országos Magyar Ebtenyésztők Egyesületét1898-ban alapították, majd az 1930-as években csatlakoztak a világszervezetté formálódó belga szövetséghez, az FCI-hez. A nemzetközi szövetség honlapján található statisztikák szerint a magyar tagszervezet tavaly 7300 tagot számlált, ami jelentős visszaesés a tíz évvel korábbi adatokhoz képest: 2002-ben még a 17 ezret is meghaladta a meoésok száma. A MEOE részét képezik a Bírói Testületek, amelyek az egyesület által rendezett kiállításokra és versenyekre küldik ki tagjaikat. Az önfenntartó MEOE költségvetéséről nem nyilatkozik, becslések szerint a törzskönyvek és egyéb igazolások kiadásából, tagdíjakból százmilliós nagyságrendű éves bevételei keletkeznek.
Pásztorkutyások fóruma
2012.02.27
2012.02.19
“a mai komondorok jellegzetességének számító hosszú zsinóros, vagy filcesedő bunda főleg az elmúlt évtizedek sporttenyésztésének köszönheti megjelenését.”
tovább…….
2012.02.15
további képek…
2012.02.08
2012.06.07
- 9 c. Reggeli után
2012.02.06
Ma először töltötték kint az éjszakát a kicsik. –14 volt, de meg se kottyant nekik.
Mától tehát teljesen fagyállóak. Mi több úgy néz ki a “család”+ részeivé váltak.
Nem tudom eldönteni, h Hunyor csak azért védi őket annyira mert kölyök, vagy tudja, h a vérei?
Minden estere ez egy ma reggeli jelenet, Hunyor a gondoskodó nagymama szerepében. VIDEO
2012.02.05.
KÉPEK 2012.02.05
2012.02.04
A kutyabunyóról
Most első alakalommal sikerült megörökítenem egy általunk már több alkalommal megfigyelt viselkedést.
tovább is van…
2012.02.03
Műsorajánló: A kutyák természete – SPEKTRUM TV.
2012.02.02.
Problem dogs in backcountry?
Akbash, a livestock protection dog used in the San Juan National Forest, has caused a stir among some trail users near Molas Pass. Here, Akbash belonging to Shane Nicolas herd sheep in the summer of 2010 in the Uncompahgre National Forest near Lake City.tovább a cikkhez……….
2012.02.01
video : Az első csirke kivégzése
Valami oknál fogva sajnos sok ma készített kép, elég életlen lett. Pont azok, amelyiken sztem jól néztek volna ki. Hiába küzdöttem, nem tudtam tökéletesre feljavítani őket.
2012.01.31 Alig múltak el pár nappal 3 hetesek, kitettem őket levegőzni egy kicsit. Még nem volt olyan almom, amelyik szinte azonnal felfedező útra indult volna. Eddig mindig eltelt 2-3 nap, mire elő mertek jönni az új helyről. Nagyon jól viselték a hírtelen hőmérséklet változást is, és egyáltalán nem voltak megszeppenve az új környezettől sem.
2012.01.29 Az első video a kölykökről, ma 3 hetesek.
2012.01.28.
“Azt hihetnénk, hogy különböző fajtákhoz tartozó kutyák keverékei csak a véletlen folytán, a tenyésztők akarata ellenére születnek. Véletlen alatt az általunk, tulajdonosok által nem tervezett esetet értem, hiszen a kutyák partnerválasztása és egymás iránt érzett vonzalma az ő oldalukról nézve valószínűleg sok esetben egyáltalán nem véletlen. De tévednénk, ha a keverék kutyákkal kapcsolatban általánosítanánk. Több terület is létezik, például a vadászatban és egyes kutyás sportokban, ahol a keverékek viszik el a pálmát, mégpedig a tudatosan és tervezetten tenyésztett keverékek.”
2012.01.27
17 naposan – 2012.01.25.
Kennelünkben 2012.01.08-án 8 kölyök született.
2 hetesek
10 naposak