Kutya Szövetség

 

Viták egész sorát indítja el a „kell-e törzskönyv”, vagy „nem kell törzskönyv” kérdés. Pedig ezen nem lehet vitázni. Egy tenyésztőnek természetes és teljesen magától értetődő hogy egy kiskutyához ad törzskönyvet, ám az, aki nem ad, nem tekinthető tenyésztőnek.

Angliában alakult ki a törzskönyvezés rendszere, amely máig a tenyésztés megtervezésének alapját és egyben a származás igazolását jelenti. „Ha Önnek nem fontos a törzskönyv, az még nem jelent semmi rosszat. Attól Ön még szeretheti a kutyát ugyanúgy, mintha törzskönyves lenne, nem igaz?” – olvasható az egyik kutyával foglalkozó internetes portálon. A folytatás azonban nem arra ösztönöz minket, hogy lemondjuk erről a papírról, hanem épphogy felhívja a figyelmet a törzskönyv fontosságára. Hiszen nem mindegy, hogy egy barátságos, gyerekszeretőnek hit kutya mikor válik kiszámíthatatlanná és harapóssá. Ezek – és még sok egyéb betegség - a genetikai hibákhoz vezetnek vissza, amelyek a szülők származásának nyomon követésével kiszűrhetőek, ellenőrizhetőek.
A törzskönyv a kutya születési anyakönyvi kivonata és személyi igazolványa is egyben. Ahogy az embereknél, úgy a kutyáknál is fontos, hogy legyen egy megfelelő nyilvántartás. A törzskönyvnek tartalmaznia kell a kutya minden fontos adatát. A születési idejét, hol és kinél született, milyen számon regisztrálták és az egyedi azonosítójának (chip vagy tetoválás) számát is. Tartalmaznia kell a kutya szüleinek valamint azok őseinek adatait legalább 4 generációra visszamenőleg. Vannak rendszerek ahol több és vannak ahol kevesebb a feltüntetett ősök száma. Egy kezdő kutyatartónak ezek az adatok nem sokat mondanak, de az esetleges tenyésztéshez elengedhetetlen információk.
A törzskönyvet amely valójában egy nagy könyv a nyilvántartást vezető szervezet őrzi és ennek lapjai az adott egyed születési anyakönyvi kivonata. A tenyésztő ennek másolatát kapja meg, ennek a dokumentumnak a hivatalos neve Származási bizonyítvány. Ezt csak az a kutya kaphatja meg, akinek a szülei is rendelkeznek ilyennel. Jelenlegi ára MEOE-nél 5500 forint. Az iratot a kutya tenyésztője válthatja ki, erre 180 nap áll a tenyésztő rendelkezésére. A 180. nap után már DNS vizsgálat is kötelező a törzskönyv kiváltásához, aminek költségei a tenyésztőt terheli. Az alom 14 napos korában beadva a törzskönyvigénylést a 30 napos határidővel számolva, 8 hetes kiskutyák mellé meg kell kapni a törzskönyvet. Ha egy alomból egy kölyköt már letörzskönyveztek, arra nincs lehetőség, hogy később a többit is letörzskönyvezzék. Csak egyszerre lehet beadni az egy alomban született kölykök törzskönyv iránti kérelmét. Minden tenyésztő csak abban az országban válthat ki, ahol él. A nemzetközileg elfogadott törzskönyv, az FCI törzskönyv, melyet Magyarországon csak a magyar tag, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) állíthat ki. (Napjaink legnagyobb problémája, hogy ez államilag nem elismert – lásd 12. oldal – a szerk.)
A törzskönyvet elvesztés esetén csak a tenyésztő tudja újra megkérni, ezért nagyon kell rá vigyázni. Legjobb csinálni róla egy fénymásolatot és az eredeti jó helyen lesz a fiókban, főleg azért mert csak két esetben lehet szükség az eredeti példányra. Ha tenyészszemlére szeretné vinni a kutyát, vagy ha esetleg valamilyen vita merülne fel a kutya tulajdonjogát illetően.
Aki kiskutyát vásárol, és már kinézte a számára megfelelő kedvencet, fizetés előtt nem árt, ha érdeklődik. Kérdezzen rá az adott fajtaklubnál, akihez a fajta tartozik, hogy ismerik-e az adott tenyésztőt, kennelt. Persze még ez sem garancia semmire. A legjobb kennelben is születnek gyenge vagy hibás esetleg beteg kölykök. Ebben az esetben is ki lehet váltani a törzskönyvet és felelős tenyésztőként rá kell vezetni, hogy a tenyésztésből zárják ki. Egy másik lehetőség, hogy a kutyához korlátozott törzskönyvet kap, esetleg csak törzskönyv másolatot. Ez olyan esetekben fordul elő, ha a tenyésztő valamilyen okból nem szeretné a kutyát tenyésztésbe vonni és ezt a törzskönyv korlátozásával kívánja érvényesíteni. Ez azt a célt szolgálja, hogy kellő megalapozottság nélkül ne hozzanak le almot a kutyától.
Létezik még az úgynevezett felülbélyegzett törzskönyv is. Ilyet kap az a kutya, aki a MEOE tenyésztési szabályzatát nem betartva, hoz létre egy almot vagy a szülőpár egyik vagy akár mindkét tagja nem felelt meg a tenyészszemle elbíráláson. A tenyészszemlén orvosi vizsgálatok szükségesek, melyek fajtánként változnak és minden esetben be kell mutatni a szemlén. Amennyiben megfelelt a kutya, akkor rábélyegzik a törzskönyv hátuljára, hogy tenyészthető. Ha nem, akkor az kerül rá, hogy tenyésztésből kizárt. Ráadásul van egy kikötés, hogy 18 hónap alatt nem pároztathatóak a kutyák. Ha a párosítás mégis előbb történik, akkor nem felel meg a szabályzatnak, de erre is létezik kiskapu. Ilyen esetekben a törzskönyv kiváltásának díja drágább. A felülbélyegzett törzskönyv majdnem a duplája (9000 Ft/kölyök) a normálnak. Aki ilyen kutyát vesz, elviszi kiállításra, majd fedezteti, akkor az ő kölykei már nem lesznek felülbélyegzettek. (Ez önmagában is abszurd, törzskönyv egy nem megfelelő egyednek.) Az már megint más kérdés, hogy aki arra nem veszi a fáradtságot, hogy a minimum követelményeknek eleget tegyen, milyen tenyésztői kategóriába tartozik.
A MEOE a törzskönyvezésnél 30 napos átfutási idővel dolgozik. Amennyiben a tenyésztő hiányosan adta be az alombejelentőt a MEOE vagy az adott fajtaklub külön értesíti őket a hiányosságok pótlásáról. Az FCI kiállításokra is csak a törzskönyvel rendelkező egyedek nevezhetőek. Ha az elején az emberek nyilvántartásához hasonlítottuk a kutyák törzskönyvezését, akkor látjuk, hogy talán még fontosabb iratról is van szó, mint a személyi igazolvány. Bár mi is ezzel biztosítjuk a jogainkat, de nem nyújt olyan biztonságot, mint a kutyák esetében.
A törzskönyv kiváltásának lépései
A kölykök szüleinek FCI törzskönyvvel kell rendelkezniük.
A tenyésztőnek kennel névvel kell rendelkeznie. Ezt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél kell kiváltani. Ennek ára jelenleg 11100-Ft tagoknak, nem tagoknak 22200-Ft. A kennel nevet nemzetközileg levédi a MEOE. A tagság díja 6000-Ft/év.
A fedező kan tulajdonosának fedeztetési jegyet (a MEOE által nyomdai úton előállított, díja 2000 Ft tagoknak, nem tagoknak 4000 Ft) kell adnia, mellyel a fedezés megtörténtét igazolja. Külföldi fedező kan esetén szerződést kell kötni, vagy nyilatkozatot kell írnia a kan tulajdonosának.
Alombejelentő lapot (díja MEOE tagoknak 2000 Ft, nem tagoknak 4000 Ft) kell kitöltenie a tenyésztőnek és le kell adni a fedeztetési jeggyel, a szülők törzskönyvének másolatával, a kiállítási és egészségügyi szűrési eredmények, illetve a tagság igazolásával a MEOE-nak.

nyitókép: Kutya Szövetség