DAVAJ, DAVAJ

 

 

Akkor "ha lúd,akkor már legyen kövér"
Itt vannak a Tádzsikisztáni tapasztalatok,
kb.10 éves interjú Alihon Latifi-vel .
aki:
Tádzsik.
Közép-Ázsiai Regionális Környezetvédelmi Központ Tádzsik ágazatának igazgatója.
Biológiai Tudományok Kandidátusa.
Pitbull tenyésztő.
KÁJ fajta rajongó.
Számtalan expedíció résztvevője.
Arunas Derus nagyon jó barátja (ezt csak azoknak,akiknek "számít, hogy ki mondta").
kiemeltem a lényeget.

http://www.irkcao.ru/stat/stat181.html

SZÓBA HOZTUNK KUTYÁS HARCOKAT. LÉTEZETT-E EZ AZ ŐSI HAGYOMÁNY VAGY EZ VALAMI ÚJ MÓDI SZÓRAKOZÁSI HULLÁM???
Ha manapság megkérdezzük azokat az embereket,akik nálunk Ázsiai kutyák verekedtetésével foglalkoznak,akkor azt mondják,hogy ez egy ősi Tádzsik szokás.
De se én,sem a szüleim,sem a nagyszüleim,sem idős rokonaim, sem azok az öreg csobánok,akiket végig kérdeztem,valamiért nem tudnak erről,és nagyon csodálkoztak,hogy egyáltalán létezik ilyen.
A 80-as évek elejéig én nem is találkoztam kutyás viadalokkal,úgy értem, amiben Ázsiák szerepeltek volna.Ezek nincsenek az én emlékezeteimben.
Türkmenisztánban arról beszélnek,hogy télen a kutyák visszatérnek és nem dolgoznak, a csobánok pihennek és szórakoznak.Ellentétben, Tádzsikisztánban ezek a kutyák nem maradnak munka nélkül egész évi szezon alatt.Türkmenisztánnal ellentétesen nálunk a nyájakat nem a sivatag körül hajtják,nyáron mennek a hegyi legelőkre,télen sztyeppére.A kutya mindig munkában van,egész éves szezonban.
A 80-as évek elején kezdtek jönni olyan "hírek",hogy létezik ez a szórakozás.És a nép, ahogy mondják :"bedőlt".
A mai napig uszítottak egymásra minden fajtájú kutyát,semmilyen szabály nélkül....Természetesen voltak Ázsiák és a keverékei,voltak kelet-európai juhászok.Ment a hagyományos uszítás.Később jöttek felvételek a türkmén harcokról... Mintha meglátták volna,hogy ott másképp mennek a dolgok-hogy ott vannak kritériumok és szabályok...de semmi sem változott ,mert továbbra is más fajtájú kutyákat,nem egyformákat ,más súlyúakat használtak..semmi szabály nélkül .Hetente verekszik a kutya,amíg verekszik.És ha már nem verekszik-odaadják,eladják,vagy az udvarban tovább él,vagy megsemmisítik.
Én ezt nem nevezem kutya harcoknak,én ezt kutya uszításoknak nevezem ,és a barátaimmal soha nem jártunk oda.Ezek nem harcok...A harcokról nekem más az elképzelésem...
Amit láttam a videókon az Orosz tesztekről,amit olvastam "АСКА" újságban és az interneten--két véleményen vagyok.
Az egyik -Meg vagyok győződve,hogy ezek a kutyák,amik részt vesznek a teszteken, pszichikailag közelebb állnak a mi aborigen állományunkhoz,mint azok a kutyák,akik csak kiállításokon vesznek részt.És erről , az orosz kiállítási kutyák,amiket Tádzsikisztánba hoztak be, győztek meg a legjobban.
A másik - Ezek a tesztek átmentek - "harc a harcért". Ezek érthetetlen szabályokhoz vannak kötve(holott a rendes szabályok elméletileg léteznek és megvannak írva).Nincs megfelelő bíró,a kutyák rengeteget bunyóznak és nem tudni,hogy ezzel mit is bizonyítanak...
Nem látom értelmét rendszeresíteni a KÁJ-nál vagy a KAU-nál a Pitbull harci modort. Más Pitbullokra nincs szükség, mert vannak már. Ázsiának és Kaukázusinak -más a feladata...És az Ázsia feladatát csak a harcra irányítani-nagy butaság.
De én tiszteletben tartom a verekedtetők jó indulatát,akik igyekszenek megőrizni a kutyák harci szellemét.
És térjünk vissza a kutya bunyókhoz: egyetlen pásztornak nincs érdekében,hogy az ő kutyája megsérüljön.Ki fog dolgozni ? Akkor majd senki nem tud dolgozni.
A TÜRKMÉN OLDAL AZT ÁLLÍTJA,HOGY AZ A KUTYA AMELYIK JÓL BUNYÓZIK KUTYA VIADALON-AZ A KUTYA KÉTSÉGTELENÜL JÓL MEGY A FARKASRA. AZ ÖN VÉLEMÉNYE??
Ismerek olyan valós eseteket,amikor a kutya farkasra ment.Két kutyát személyesen is ismerek,és egyikük sem volt bunyóztatva.Én úgy gondolom,hogy az a kutya,amelyik bunyóztatva van,az soha nem kerül vissza a nyájhoz.Ezért nem tudom kijelenteni azt,hogy itt nálunk a kutyák egyszerre verekszenek és dolgoznak vad ragadozókra. Valójában kapcsolat, a kutya és a ragadozó között nagyon-nagyon ritkán van,a ragadozó nem hülye és felesleges lyukak a testébe neki nem hiányoznak.Ha a nyáj aktívan védve van,akkor a farkas nem fogja megközelíteni.
AKKOR A FŐ CÉL: NEM HAGYNI HOGY A FARKAS MEGKÖZELÍTSE A NYÁJAT. EBBEN VAN A MÉLTÓSÁG ÉS BÁTORSÁG,ÉS NEM ABBAN,HOGY KÖZEL ENGEDNI ÉS MEGFOGNI A FARKAST.
Tulajdonképpen igen,a fő cél-nem engedni a nyájhoz a ragadozót.Az Ázsia feladataihoz nem tartozik a farkas kivégzése,ezt nem követelik meg tőle. Ázsiát a vadak uszítására nem nagyon használták. Néha valahol használták a vadkan vadászatra,de ezek a kutyák nagyon önfejűek és többször kerültek a vadkan agyara alá.