skip to main  |
      skip to sidebar
          
        
          
        
 
Addíció :   Faj- és nemzetségkeresztezésekben egy faj kromoszómájának hozzáadása a másik faj kromoszóma-      
szerelvényéhez.      
Additív génhatás : A gének hatása a fenotípusban összegződik. A mennyiségi tul-ok (cukor-, sav-, vitamintartalom, kalászhossz, magszín,…) öröklődésénél jell. Két génpár esetében az egyes fenotípus kategóriák jól elkülöníthetők (1:4:6:4:1), több génpár esetében Gauss-görbe mentén oszlanak el.      
Allél :  (=génváltozat)  A homológ kromoszómák megfelelő helyein elhelyezkedő génpár egyike.      
Allogámia : Idegenbeporzás.      
Allopoliploid :   Olyan poliploid, melynek örökítőanyagában két vagy több különböző fajból származó genom      
található.      
Anafázis :  A sejtosztódásban a metafázist követő szakasz, melyben a megkettőződött kromoszómák a középsíkból a két pólusra húzódnak.      
Aneuploid :   Olyan növények, melyek kromoszómaszáma nem teljesen pontos többszöröse az alapkromoszóma-      
számnak.      
Apogámia :   Az embrió (sporofiton) nem haploid gamétából (nőivarsejtből), hanem az embriózsák gametofiton      
valamely diploid sejtjéből vagy sejtjeiből fejlődik ki.      
Apomixis :   Egy egyed fejlődése termékenyítetlen nőivarsejtből, tehát ivarsejtek egyesülése nélkül következik be.      
A nőivarsejt lehet normális haploid, vagy a redukciós sejtosztódás elmaradása miatt diploid.      
Autogám :   Öntermékenyülő, önmegporzó (egy növényen belül). Olyan termékenyülési rendszer, ahol a hím és a női gaméta ugyanarról az egyedről származik. Utódnemzedékei tiszta vonalat alkotnak (minden lokuszukban homozigóták)      
Autopoliploid :   Olyan poliploid, amely az alap-kromoszómaszerelvény 2-nél több egész számú többszörösét      
tartalmazza.      
Backcross :   Egy hibrid visszakeresztezése az egyik szülővel. Az ilyen keresztezés származékait visszakeresz-      
tezéses nemzedéknek nevezzük, jelölése BC.      
Beltenyésztés : Leggyakrabban alkalmazott módszere az önmegtermékenyítés. Célja : homozigóta beltenyészet („I”-vonalak) előállítása. Õ beltenyésztési minimum elérése (I-vonalak megállapodása, vagy elpusztulása)      
Bivalens :   Homológ kromoszómák konjugációjából (synapsis) keletkezett kromoszómapár.      
C1,C2,C3 :   Kolchicinnel előállított egyedek első, második, ill. harmadik nemzedéke.      
Centromér :   A kromoszómafonál befűződött központi része, amely két részre osztja a kromoszómát.      
Citoplazma :   A protoplazmának sejtmagot körülvevő része, amelyet a külső sejtmembrán vagy a sejtmembrán és      
a sejtfal együttesen határol.      
Citoplazmás hímsterilitás :  A pollensterilitás egy genetikailag megváltozott citoplazma és egy sejtmaggén kölcsönhatása következtében áll elő.      
Diploid :   A haploid ivarsejt kromoszómáinak (alapkromoszómaszám; x=n) kétszerese (2x=2n).      
Diakinézis :   Redukciós sejtosztódáskor a meiózis profázisának az a végső fázisa, amelyben a kromoszómák      
megrövidülnek és megvastagodnak.      
Dihaploidizáció :   A haploid sejtek, növények kromoszómakészletének megkettőzésével visszaáll a szomatikus      
sejtre jellemző diploid kromoszómaszám.      
Dihibrid : Ha két növény (szülő) 2 tulajdonságban tér el egymástól.      
Diszóm :   Diploid kromoszómaszámú egyed.      
DNS :   (dezoxi-ribonukleinsav) Főként a kromoszómában található, a gén elsődleges anyagának tekinthető      
vegyület, amely a genetikai információ hordozója.      
Domináns :   Az a tulajdonság vagy allél, amely fenotípusos hatásában heterozigóta állapotban is megjelenik.      
Donor :   Ismételt visszakeresztezésekben, az adományozó szülőpartnert csak egyszer használjuk fel a  
keresztezésben tulajdonságának átvitelére, de mindig az átvitt (donor) tulajdonságra szelektálunk.      
Egyedszelekció : A populációból kiemelt minden egyes növ. utódját külön nevelik fel. A kiválasztott növ. értékét a következő évben utódbírálat alapján állapítják meg. Öntermékenyülőknél : Az öntermékenyülők petesejtjét ugyanarról a növényről származó pollensejt termékenyíti meg ê az utódok tul-ait egyetlen anyanövény petesejtjei és pollensejtjei hat. meg.) Idegentermékenyülőknél : A kiválogatás alapja az anyanövény értéke. Feladata : a kiválogatással javítsuk az ismeretlen értékű apai genetikai hozzájárulást. (=szabályozni kell)      
Elimináció :   Faj- és nemzetségkeresztezéseknél a meiózis során, protoplaszfúziónál egyes kromoszómák      
felszívódhatnak, elveszhetnek.      
Embrió :   A zigótából többszöri osztódással képződő, kezdetlegesen differenciálódott szervezet. Növények      
esetében felismerhetők rajta a hajtás- és gyökérpólusok, valamint a sziklevelek.      
Endospermium :   Az embriót körülvevő táplálószövet egyes zárvatermő növényfajokban.      
Episztatikus génhatás : Egy gén elfedi egy másik nem allél gén fenotípusos hatását. (Típusai : domináns episztázis : A elfedi B hatását (12:3:1);  recesszív ep.: „aa” elfedi B hatását (9:3:4)      
Euploid :   Teljes kromoszómaszámú szervezet (n=x : haploid; 2n=2x : diploid; 2n=3x : triploid; 2n=4x : tetraploid; 2n=5x : pentaploid,…)      
F1 :   Két szülő keresztezéséből származó első utódnemzedék jelzése.      
F2, F3,… :   Öntermékenyülésből származó második, harmadik,… utódnemzedék.      
Fajtakeresztezés :  Ugyanazon fajhoz tartozó, de különböző örökletességű fajták közötti keresztezés.      
Faj- és nemzetségkeresztezés :   Egy nemzetséghez tartozó fajok (fajkeresztezés) vagy különböző nemzetség fajai      
(nemzetségkeresztezés) közötti keresztezés.      
Faktor :   Mendeltől származó, a gén szóval egyenértékű, ugyanazt a fogalmat jelölő kifejezés. (A kromoszóma      
azon szakasza, amelynek funkcionális terméke van, ez lehet az RNS, vagy annak transzlációs terméke, a fehérje.)      
Fenotípus :   Az egyedek megjelenési formája, amit a genotípus és a környezet kölcsönhatása alakít ki.      
Fertilitás :   (termékenység) Alkalmasság utódok létrehozására.      
Fúzió : ld. sejtfúzió.      
Gaméta :   Termékenyítésre, ill. termékenyülésre alkalmas hím- vagy nőivarsejt.      
Genetika :   A szervezetek elődeikhez hasonló és attól eltérő öröklődő tulajdonságainak kialakulásait tanulmányozó tudomány.      
Gén :   Egy tulajdonság kialakítását irányító, egy tulajdonság kialakulásáért felelős DNS szakasz. (A gén a      
kromoszóma egy adott szakasza, ez a génhely a lokusz.)      
Géncentrum : A termesztett növények származási helyéül megjelölhető földrajzi hely.      
(A kultúrnövények keletkezése a géncentrumokban a migráció, mutáció, spontán kereszteződések (rekombináció) és a természetes szelekció eredménye. A kultúrnöv. és rokonfajai formagazdasága itt a leggazdagabb.)      
Genom :   A sejtmag öröklődési anyaga, a haploid kromoszómakészlet, ill. az ezekbe foglalt gének összessége.      
Genotípus :   A genetikai állomány. A szervezet kromoszomális génjeiben tárolt genetikai információ összessége.      
Génkapcsolódás :   Két vagy több tulajdonság együttes öröklődése, ami az őket meghatározó gének azonos      
kromoszómán való elhelyezkedésének következménye.      
Generatív (ivaros) szaporodás :      
Genetikai hímsterilitás : Recesszív gén által determinált, tisztán génikus pollensterilitás.      
Genetikai transzformáció :   Genetikai információátvitel izolált DNS sejtbe való bejuttatásával.      
Haploid :   Olyan sejt vagy szervezet, melynek redukált (gametális) számú kromoszómakészlete van.      
Hasadás :   A szülők tulajdonságainak szétválása és kombinálódása az utódnemzedékben.      
Heptaploid :   Olyan poliploid, melynek kromoszómaszáma az alapkromoszómaszám hétszerese (2n=7x).      
Heterodinám (v. domináns-recesszív) öröklésmenet : Ha F1 fenotípusa (külső) megegyezik az egyik szülővel.      
Heterozigóta :   Egy allélpár tekintetében különböző alléleket tartalmazó hibrid. (A homológ kromoszómák azonos lókuszain.)      
Heterózis :   (hibrid vigor) Beltenyésztett szülők F1 nemzedékében a hibridek tulajdonságaikban felülmúlhatják a      
szülőket. A beltenyésztett I-vonalak keresztezésével a beltenyésztéses leromlás feloldható Õ heterózishatás. A szülőket túlszárnyalhatja az F1-hibrid.      
Hexaploid :   Olyan poliploid, melynek kromoszómaszáma a redukált, haploid kromoszóma-készlet hatszorosa      
(2n=6x).      
Hibrid :   Eltérő genotípusú egyedek keresztezéséből származó utód. Előnye : 2 szülő értékes tul-ai könnyebben kombinálhatók egy F1-hibridben, mint egy fajtában, ahol előbb még egységesíteni kell.      
Hibrid fajták előállítása : Beltenyésztés; heterózis jelensége.      
Hibridizáció : Eltérő genotípusú egyedek genetikai anyagának részleges vagy teljes egyesítése ivaros úton (megtermékenyítéssel). Mendeli értelemben : eltérő homozigóták párosítása (AA x aa).      
Hímsterilitás : Csökevényes portok, életképes pollen termelésének hiánya. Lehet csak a sejtmagban (genetikai hímsterilitás, gms), vagy a citoplazmában és a sejtmagban levő gének kölcsönhatásának eredménye (citoplazmás hímsterilitás, cms).      
Homológ kromoszómák :   Olyan apai és anyai eredetű kromoszómák, melyek ugyanazon gének alléljeit      
tartalmazzák.      
Homozigóta :   Adott lokuszban a homológ pár mindkét tagja azonos génváltozatot tartalmaz.      
Inkompatibilitás :   (összeférhetetlenség) Az ivaros megtermékenyülés szelektivitását szolgáló gát, amely akár az      
öntermékenyülést, akár a nem rokon növények közötti hibridizációt megakadályozza.      
Idiogram :   A kromoszómaszerelvény grafikus rajza. Egymáshoz viszonyított alakjuk és nagyságuk jellegzetes.      
Intermedier :   (köztes) Egy vagy több jelleg közös megjelenési formája.      
Interfázis : vagy nyugalmi szakasz. A kromoszómák fénymikroszkóppal nem láthatók. A fázis végén a      
kromoszómák megkettőződnek.  (A sejtciklusnak az a része, amikor a sejtben jelentős anyagcsere-folyamatok játszódnak le, ill. a makromolekulák szintézise folyik az osztódás látható jelei nélkül.)      
Introgresszió :   Egy faj tulajdonságainak bevitele egy másik genotípusba.      
In vitro :   A sejteket, szerveket, szöveteket a szervezetből eltávolítva mesterséges körülmények között tartják      
életben; am.: mesterséges körülmények között.      
In vivo :   Az élő szervezetben lezajló biológiai folyamatok vizsgálatát célzó kísérleti rendszer.      
Izoenzim :   Egy faj azonos enzimaktivitású, de különböző szerkezetű fehérjéi.      
Izolációs berendezések :   (mechanizmusok) A populációgenetikában és a származástanban a populációk      
elkülönülten tartásának módszere, ami a gyakoriságot fenntartja. Lehet földrajzi, ivari és genetikai. Ez utóbbi egyik formája a kromoszómák szám és alakbeli változásával szolgálja az új formák elkülönülését.      
Kariotípus :   A kromoszómaszerelvény jellege, amit a különféle kromoszómák alak és nagyságbeli eltérései hat. meg.      
Keresztezés :   Eltérő genotípusú egyedek genetikai anyagának részleges vagy teljes egyesítése ivaros úton (megtermékenyítéssel). Mendeli értelemben : eltérő homozigóták párosítása (AA x aa).      
Kétlaki : A hím- és nővirágok külön növényegyedeken vannak.      
Kiméra :   Olyan szövet, amely különböző genotípusú sejtekből épül fel.      
Klónszelekció (vegetatív szaporítású növ-ek egyedszelekciója) : Egy értékes genotípus felismerésével a nemesítési eredmény azonnal rögzíthető. Előny – függetlenül az előállított klón genetikai heterogenitásától, a klónutódok a fenotípusra nézve homogén populációt alkotnak. Az öröklődő szomatikus változásokat (pl. rügymutáció) kiemelhetjük, és egy lépésben rögzíthetjük vegetatív úton.      
Kolchicin :   (colchicin) Az őszi kikerics alkaloidja, amellyel egyebek között a kromoszómaszám többszöröződését (poliploidia) idézik elő.      
Kombinációs (keresztezéses) nemesítés : Alaptevékenységei : Szülők megválasztása, a keresztezésből származó utódok közül a legkiválóbbak megkeresése, állandóságig történő szelekciója.      
Komplementer génhatás : Több gén, melyek egymásnak nem alléljei, együttesen alakítanak ki egy tulajdonságot. Két génpárnál az eltérő domináns allélek külön-külön azonos v. eltérő fenotípust határoznak meg.    (9:7;   9:6:1;  9:3:3:1) Punett-táblázat alapján F2 genotípusai : A?B? - 9;  A?bb – 3;  aaB? – 3;  aabb - 1      
Kromatin :   Sötétre festődő, nagyrészt DNS-t tartalmazó anyag, amelyből a mitózis, ill. a meiózis során felépülnek a kromoszómák.      
Kromoszóma :   Sejtosztódáskor a sejtmag alapállományának, a kromatinnak rendeződése eredményeként kialakuló, jól festődő testecske, amely a fajra jellemző számú, DNS-ből és RNS-ből, illetve hiszton- és nem-hisztonfehérjékből áll. Az átöröklés hordozója.      
Kvalitatív (minőségi) tulajdonságok : Az egyes tulajdonságokat néhány gén határozza meg. Ezek hatását a környezet nem befolyásolja. (pl. borsómag színe, termés szőrözöttsége)      
Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok : Számszerűen mérhető, numerikus tul-ok. Kívánatos, javítható tul-ok ezek :  pl. termőképesség, beltartalmi bélyegek, szármagasság,…) Több gén (poligén) által meghatározott, a két szélső érték közt folyamatos átmenetet mutató tul-ok. (Populációs szinten, mérésekkel határozható meg.) pl. búza szemszínének öröklődése : domináns allélok számának gyarapodása ê piros szín sötétedése. Egy adott tul. 2 szélső értéke közti folyamatos átmenet Õ Gauss-féle normális eloszlással. (A középérték,és a variancia(szórásnégyzet)jell.)      
Letalitás :   A sejt vagy a szervezet elpusztulása.      
Makroevolúció :   A genetikai változások hatására létrejövő populációváltozás, amely új fajok kialakulásához vezet.      
Meiózis :   (számcsökkentő sejtosztódás) A sejtosztódás speciális, gamétaképződést eredményező formája. Egy      
redukciós és egy ekvációs osztódásból áll.      
Mendel I. : Az uniformitás szabálya : Eltérő allélű, homozigóta szülők utódai F1-ben egyöntetűek, uniformisak.      
Mendel II. : A hasadás törvénye : Az F nemzedékek öntermékenyítéssel származnak egymásból. F2-ben a szülői      
tulajdonságok újra megjelennek. (3:1-es fenotípusos hasadás dominancia esetén.)      
Mendel III. : A gaméták tisztaságának törvénye : Adott gaméta egy adott génnek csak egy allélját tartalmazza.      
(Tapasztalat : F3-ban és F4-ben a dominánsok ¼-e mindig recesszív utódot ad.)      
Mendel IV. : A heterozigóták csökkenésének szabálya : Öntermékenyítés hatására a heterozigóták aránya nemzedékről-nemzedékre a felére csökken. (7. generáció Õ csaknem mind homozigóták.) Csak diploidoknál!!!      
Mendel V. : A független kombinálódás szabálya : A tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek. Feltétele, hogy a tulajdonságokat meghatározó gének ne egy kromoszómán legyenek lokalizáltak (= ne legyenek kapcsoltak).      
Mentor módszer :   Évelő növények (gyümölcsfák) alanyként való felhasználása a ráoltott hibrid magoncok vagy      
fajták tulajdonságainak megváltoztatására.      
Metafázis :   A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák.      
Mitózis :   (számtartó sejtosztódás) A sejtosztódás során a kromoszómák megkettőződnek, szétválnak, s ennek eredményeként az anyasejtből létrejött utódsejtekben ugyanaz a kromoszómaszám és összetétel, mint az anyasejtben volt. A testi sejtekre jellemző.      
Monofaktoriális hasadás :   Amikor a szülők egyetlen génpárban különböznek egymástól. Ilyenkor a keresztezés      
(után?) F2-ben 3:1 vagy 1:2:1 hasadás tapasztalható.      
Monohibrid : Ha két növény (szülő) csak egy tulajdonságban tér el egymástól.      
Multivalens :   Kettőnél több homológ kromoszóma kapcsolódik a sejtosztódás során.      
Mutagén :   Mutációt kiváltó fizikai vagy kémiai hatások.      
Mutáció :   Az öröklődő megváltozások keletkezésének egyik formája.      
Nemesítés : A kultúrnövények termesztésbe vonása utáni megváltoztatása az ember céljainak megfelelően.      
Vavilov : Az ember beavatkozása a növények és állatok formaképződési folyamataiba; olyan evolúció, melyet az ember irányít saját akarata szerint. Vagy : Arra törekszik, hogy rövidebb idő alatt alakítson ki olyan tulajdonságokkal rendelkező formákat, melyek kialakításához őseink csak sok száz év alatt jutottak.) Tudományos alapja a genetika.      
Neokombináns :   A hibrid hasadó nemzedékében mindkét szülőtől eltérő új örökletességű egyed.      
Nulliszóm :   A teljes kromoszómaszerelvényből egy pár hiányzik (2n-2).      
Nősterilitás :   A sterilitás olyan formája a növényekben, amikor a petesejt életképtelen, de a pollen fertilis.      
Oktoploid :   Nyolcgenomú szervezet (2n=8x).      
Önbeporzódás gátlása : A hímnős virágú fajoknál a két nem funkcióképességének időbeli különbsége (protandria, protogynia), vagy a porzók és a bibe térbeli elkülönülése (heterosztília) gátolja. Homomorf virágszerkezetnél az önmeddőség (=autoinkompatibilitás, önsterilitás) gátolja.      
Önsterilitás :  az önsterilitási génekkel lehet megoldani, hogy a két szülővonal magát nem, de egymást kölcsönösen meg tudják termékenyíteni (pl. káposzta)      
Pedigré-módszer : Keresztezés Õ F2/ egyedszelekció, az egyes növények utódtörzseiből évente új elit növényeket emelnek ki, ezek adják a következő nemzedék törzseit. A kiválasztást addig kell folytatni, míg már nincs további hasadás (F5-6). Mivel ez hosszadalmas, bevezették a Rams-módszert. (Öntermékenyülőknél!)      
Pleiotrópia : Egy gén többirányú hatást fejt ki. (paradicsom bogyópuhulása + magas C-vitalom-tartalom)      
Poligénia : Több, különböző gén együtt hat adott tulajdonság fenotípusos megjelenésére. (Fajtái : Poliméria = helyettesítő génhatás; Additív génhatás; Komplementer génhatás; Episztatikus génhatás; Szupresszor génhatás.) A poligének hatását a környezeti tényezők erősen befolyásolják.      
Poliméria : Több, különböző génpár bármelyikének domináns allélje létrehozza ugyanazt a fenotípust. (15:1)      
Poliploid :   Kettőnél több genomot tartalmazó szervezet. (Jobb alkalmazkodóképességűek.)      
Protoplaszt :   Sejtfaltól megfosztott növényi, gomba- vagy baktériumsejt.      
Pollen :   Virágpor : A portokban elhelyezkedő hím ivarsejt, melynek alakja, nagysága és színe jellegzetes.      
Primer :   (elsődleges) Faj- és nemzetségkeresztezésekben az elsődleges hibridek.      
Profázis :   A sejtosztódás első, az interfázist követő szakasza. A kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóppal is látható.      
Rams-módszer : A keresztezési származékokat F2-től szántóföldön tömegesen szaporítják, egyedszelekció / F5-ben. Így a homozigóták aránya állandóan spontán gyarapodik. (Öntermékenyülőknél!)      
Recesszív :   Az a tulajdonság vagy allél, amely csak homozigóta állapotban jelenik meg.      
Reciprok keresztezés :   Olyan hibrid, amelyben az egyik szülő egyszer anyai és egyszer apai partnerként szerepel.      
Rekurrens szülő :   A visszakeresztezéses nemesítési módszer alkalmazásakor többször felhasznált, többnyire      
recesszív tulajdonságokkal rendelkező szülő.      
Restorer :   A termékenységet visszaállító szülőpartner.      
Rész-rams módszer : F2- ből sok jó fenotípus kiválasztása egyedszelekcióval; ezek elkülönített, tömeges nevelése F5-6-ig. Természetes szelekció, homozigóták növekvő aránya. Nem emelnek ki anyatöveket, max. a gyengéket veszik ki. F6/ egyedszelekció Õ újabb egyedkiválogatás, utódbírálat, kiegyenlítettségig való nemesítés. (Önterm.!)      
RNS :   (ribonukleinsav) Ribonukleotidokból felépülő polimer. A transzkripció során a DNS-templáton komplementer bázisszekvenciájú ribonukleinsavak keletkeznek. Az élő sejtben messenger-RNS (m-RNS), riboszomális-RNS (r-RNS) és transzfer-RNS (t-RNS) formájában található.      
Sejtfúzió :   Membránnal határolt sejtek spontán vagy indukált egybeolvadása.      
Sterilitás :   Alkalmatlanság utódok ivaros úton való létrehozására.      
Szelekció : (=természetes kiválogatódás)  Természetes populációban az egyes egyedeknek, genotípusoknak eltérő az esélye az életben maradásra, következménye az általuk létrehozott utódok számában látható. Növénynemesítés során meghatározott tulajdonságú egyed kiemelése és utódainak elszaporítása.      
- pozitív szelekció – Ha egy formakeverékből a nemesítési célnak megfelelőeket válogatják, szaporítják (pl. egyedkiválogatásos nemesítéskor); - negatív szelekció – Ha a nemkívánatosakat kiválogatják és a többit szaporítják tovább. (tömegkiválogatásos nemesítés)      
Szintetikus hibridek : A heterózis nemesítés speciális irányzatai közé tartozik; 4-6 jó teljesítőképességű, egymással jól kombinálódó törzs szabad összevirágoztatásával állítják elő. Szülőtörzsek – Syn0 generáció; Syn1, Syn2, Syn3 generáció – a pánmixis utániak. Utántermeszthetők! Leromlás – Syn4 körül. Jó minőségű, nagy mennyiségű vetőmagot lehet így olcsón előállítani. Hátrány : illetéktelen utánszaporítás lehetősége.      
Szomatikus :   A testi vagy más néven vegetatív sejtek és szövetek.      
Sztóma :   Levegőnyílások, gázcserenyílások; ezeken keresztül távozik el a növényből a vízpára, és bonyolódik le a levegőcsere.      
Szupresszor génhatás : Egy domináns gén elfedi egy másik domináns gén fenotípusos hatását, de nem alakít ki önálló fenotípust (13:3).
Telofázis :   A sejtosztódás utolsó fázisa. A kromoszómák a pólusokra húzódnak, kialakulnak a sejtmaghártyák,      
majd teljesen kettéosztódik a sejt.      
Tesztkeresztezés : Ha domináns fenotípusú egyedet párosítunk genotípusa meghatározása céljából recesszív      
homozigótával.      
Tetraszóm :   Két extrakromoszóma jelenléte (2n+2).      
Tetraploid :   4 kromoszómaszerelvényű egyed.      
Tisztán nővirágúság (gynoikus vonalak) : (uborka, sárgadinnye) Hibrid vetőmag előállításban való felhasználásuk megkönnyíti a hibridizálást, mert így kizárt az anyai öntermék. Fenntartásuk – vegyszeres hímvirág indukcióval Õ fertilis hímvirágok is fejlődnek, de genetikailag nem rögzül ez a tul.      
Tömeges kézi hímtelenítés (kasztráció) : (pl.kukorica – könnyű) A hibrid vetőmagot a hímtelenített anyanövényekről aratják le.      
Tömegszelekció :  A kiindulási anyagokból kijelölik az ideális típusnak megfelelő valamennyi növényt, ezekről learatják a vetőmagot, majd több éven át ismétlik. (Ha a kiinduló fajta értékes, csak 1-2 tul-ot kell fokozni.) Eredménye függ attól, hogy ön- vagy idegentermékenyülő-e; + hogy a szelektálandó tul. virágzás előtt v. után ismerhető fel. A fenotípus alapján válogatnak.      
Transzlokáció :   Két nem homológ kromoszóma részeinek kicserélődése törés után.      
Trivalens kromoszóma :   Három homológ kromoszóma kapcsolódása.      
Triploid :   Három kromoszómaszerelvényű szervezet.      
Triszóm :   Egy extrakromoszóma jelenléte (2n+1).      
Univalens :   Egy nem párosodott, homológ pár nélküli kromoszóma a meiózis I. profázisában.      
Váltivarúak : Egylakinál; (kukorica, kabakosok), ahol a nő- és hímvirágok távol vannak egymástól.      
Vegetatív hibridizálás :   Két különböző genotípusú szülői szervezet tulajdonságainak az ivaros folyamat kikapcsolódásával (növényeken oltás) való egyesítése.      
Vegetatív szaporodás : Utódok keletkezése aszexuális úton. Alapja a mitózis (tartó) (szőlő, burgonya,…) Pl. gumók, dugványok, sarjak, oltványok. Klón : Vegetatív úton szaporított egy növényegyed utódai. Nincs változékonyság, max. mutációkkal. (=spontán genotípusos megváltozások.) Hátrány : kórokozók átvitele.      
Vegyszeres kasztrálás (gametocidok) : Gamétaölőkkel való permetezés (pl. búza) a pollensterilitás indukálására; ill. bizonyos vegyületek növ.felületre juttatásával a már képződött hímvirágok elrúgását eredményezi, további hímvirágok képződését átmenetileg gátolja (dinnye). Az így hímtelenített vonal anyavonalként használható.      
Visszakeresztezés :   Hibrid visszakeresztezése az egyik szülővel.      
Visszakeresztezéses nemesítés (backcross) : Egy egyébként kiváló fajtához egyetlen lényeges tul. hozzáadása érdekében. (Ön- + idegenterm.) Kell : 1) Visszatérő, rekurrens szülő, mely az adott viszonyok között kitűnően bevált fajta; az alapvető jelleg megőrzését biztosítja. 2) Átadó, donor szülő; a rekurrensbe átvinni kívánt tul-ot tartalmazza. Keresztezik őket Õ az utódnemzedéket megint a rekurrens szülővel Õ kb. 3 visszakeresztezés után már majdnem teljesen a rekurrens szülőre hasonlít a populáció.      
Xénia :   A pollent adó szülő tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális szöveteiben.      
Zigóta :   Ivaros megtermékenyítés során két ivarsejt egyesülésével keletkező sejt.      
A mitózis (számtartó osztódás) menete :      
1) Profázis : a kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóppal nem láthatók. A fázis végén a kromoszómák      
megkettőződnek.      
2) Metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák.      
3) Anafázis : A megkettőződött kromoszómák szétválnak és a sejt 2 pólusa felé vándorolnak.      
4) Telofázis : Kialakulnak a sejtmaghártyák, majd az egész sejt kettéosztódik.
A meiózis (számfelező sejtosztódás) menete :      
1) I. profázis : A kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóp alatt is láthatóvá válik. A homológ    
kromoszómák teljes hosszuk mentén összetapadnak és a nem testvér kromatidák között átkereszteződés, ún.  
crossing over mehet végbe.      
2) I. metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák. Egyes kromatidák DNS      
tartalma az átkereszteződés miatt megváltozhat.      
3) I. anafázis : A homológok szétválnak.      
4) I. telofázis : A még az interfázisban megkettőződött kromoszómák a sejt 2 pólusára érnek, a sejtmaghártya      
megjelenésével pedig megkezdődik az interfázis, vagy ezt és a II. profázist kihagyva belépnek a II. metafázisba.      
5) II. profázis : Nincs kromoszóma megkettőződés! Megjelennek a magorsófonalak.      
6) II. metafázis : A kromoszómák a sejtek egyenlítői síkjába rendeződnek.      
7) II. anafázis : A kromatidák elválnak egymástól és önálló kromoszómaként vándorolnak a sejtek pólusai felé.      
8) II. telofázis : Kialakulnak a haploid, a kiindulási sejt kromoszómaszámának csak felét tartalmazó gaméták.
 
 
 
          
      
 
  
 
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése