Komondoros szemszögből nézve, beszámolóm érdekesebb része, most következik tehát.
Kíváncsi voltam Kapás Réme Falkóra (8), és Szénáspusztai Lázárra (5).
Megszerettem volna nézni a saját területükön minden idegen, külső tényezőt kizárva.
Pár szóban leírom amit küllemileg a két kutyáról el kell mondani, de azt gondolom a képek többet elárulnak róluk.
Mindenképpen leszögezném, hogy e két kutya bármelyik másik tenyészetben lenne, megállnák a helyüket, biztos vagyok benne, hogy bárki bevállalná őket.
Falkó egy szikárabb típus, fénykorán túl. Ami képről nem jön át, korához képest nagyon könnyed mozgású kutya.
Olyan kiváló komondoros temperamentummal, ami a mai kiállításon szereplő kutyák legtöbbjéből igencsak hiányzik.
Lehet küllemét tekintve, talán azt mondanák néhányan, finoman szólva, nem a mai divat irányzatot mutató kutya. Talán még le is szólnák. Az ilyen kutyát csak az tudja igazán értékelni aki együtt él vele. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy egy másfajta mértékegységet is bevezessünk a komondor megítélésekor.
Ez a kutya úgy fordul, olyan temperamentum van benne, ami méltán váltott ki elismerést a régi emberekből.
Sugárzik Falkóból az életerő, a védőösztön, az elszántság, és azt mondom, teszt nélkül, a bátorság is. Még küllemében is mintha Bojtor állt volna előttem.
Lázár egy vastagabb, erősebb csontú, és sokkal nyugodtabb, vagy inkább kedvesebb kutya.
Őt meg tudtam fogni, a fejét is. Azt mondom minden porcikájában rendben van.
Volt Ferinél egy fiatal kan, Lázár fia is. Tessék megnézni azt a fogsort. Hibátlan.
Lázárnak is szép széles fogíve van.
Szóval akinek van hozzájuk illő szukája, tessék nyugodtan probálkozni, amíg lehet.
Na íme a képek.
Falkó
Lázár
Lázár fia
2009. április 11., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése