2010 június 13. Ez a dátum amikor Lonci haza jött.Pécsen kaptuk meg, a kiállítás reggelén. Egy kedves megszeppent kiskutyát foghattam a karomban,mert egy lépest sem volt hajlandó megtenni egyedül.Ez nem tartott sokáig,mert Lonci egy kiváncsi kislány.Gyorsan felderítette a környezetét és indulhatott a játék...Gabi jó játszótársnak bizonyult és Lonci gyorsan a fejére mászott . Az út hazafelé esemény mentes volt,gyorsan haza értünk. Lusti nem volt nagyon lelkes,hogy másik kutyával kell osztozni majdnem mindenen.Nagyon féltékeny.Lonci igazi kölyökhöz híven sokat ugrál ,játszik,de Lusti még nem fogadta el.Most még külön vannak,de Lonci próbál a kerítésen keresztül bújni hozzá.Már az első napon itthon érezte magát,nem sírt egyszer sem mióta velünk van.Igaz,sokat vagyunk vele. 
Egyre magabiztosabb és követelőzőbb.Sokat eszik szerintem,de még megteheti.Teljesen más mint Lusti volt.Vagy lehet,hogy csak mi változtunk és másképp látjuk a kiskutyát? Mikor Lusti kicsi volt a húst kockáztam,kézből etettem,gyakorlatilag tömtem.Loncinak is először kockáztam a csirke húst aztán észre vettem,hogy elszalad a Lustinak szánt csirke farháttal és jóízűen ropogtatja....Csodás! egy gonddal kevesebb.Ha bele gondolok,hogy nem is olyan rég Lustinak még daraboltam a csirkét,mert "szegényke " nem tudja megrágni,esetleg megszúrja a csont-most kinevetem magamat. 
Loncit nem féltem annyira.Egyedüli dolog ami zavar,hogy Lustival még nem merem összeengedni,de haladunk.Minden nap felügyelet mellett egy kicsit együtt vannak.
Itthon ő uralja a terepet,mindenki rá figyel.Okos szemeivel mindenre figyel és a hangját is egyre többször lehet hallani.Nem sokára jön majd a rágós korszaka...Már hiányoztak a kék foltok a karomról...Talán könnyebben vészeljük át mostmár a kutya kölyökkort mivel tudjuk mire számíthatunk.
Nagyon örülünk,hogy velünk lehet és megteszünk mindent ,hogy jól érezze magát velünk.
Csiszár Angéla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése