Maglód emlékére

Nehéz mit írnom róla.
Tegnap még egész nap rohangált fel-alá talán ez lett a végzete. Egyszerre 3 szuka is tüzel, Maglód pedig mint a gőzmozdony fujtatott már napok óta.
Délután el kellett mennem itthonról, alig 2 óra múlva értem haza.
Rögtön megnéztem a kutyákat, a meleg miatt rendszeresen ellenőrizzem őket, de leginkább a 8 éves Tiszát féltettem.
Sorra jött is mindegyik elém, csak egy feküdt a földön mozdulatlanul. Rögtön éreztem, h baj van.
Maglód nem mozdult többet.
Nyugodjék békében. Nem volt időnk jobban megismerni egymást. Alig fél évet volt velünk. Nem tudom leírni milyen érzés mikor az ember azt látja, h a kutyája csak fekszik a földön, és nem szalad elé. Az öreg kutyánál, még csak-csak beletörődik, de egy életerős kutya ily hirtelen elvesztése borzalmas érzés. Az ember odamegy, de már tudja, h nincs miért, mégis még többszőr a nevét kiálltja.....hátha. Hátha megmozdul és még tud valamit tenni.....akkor rájön, h nem.
Jön a káromkodás, a gombóc a torokba stb......
Nincs tovább, Isten veled Maglód.