nyílt levél

Nyílt levél
a Hungária Komondor Klub elnökéhez,
Udvardiné Lukács Ilona Asszonyhoz és a
Hungária Komondor Klub tenyésztési tanácsának elnökéhez,
Erdélyi Károly Úrhoz

Kohári István
Hungária Komondor Klub tagja
2745 Kőröstetétlen

Új u. 22.

Hungária Komondor Klub

2364 Ócsa                                                                             

Kiss János u. 44.                                                                              

Tárgy:  A komondort és fajtagondozó
szervezetét érintő nyílt
Kérdések

Tisztelt Asszonyom és Uram!
A Hungária Komondor Klub 2008. évi tavaszi közgyűlésén egy vitaindítónak szánt kérdéssorozattal kapcsolatosan felmerült a tagságot érintő kérdések nyilvánosságának szükségessége. A kérdésekre megkaptuk a válaszokat –melyeknek a világháló és Nagy Zsolt tagtársunk segítségével- nyilvánosságot is biztosítottunk, azonban a válaszok további kérdéseket vetettek föl bennem. Ezeket szeretném most Nyílt levélben eljuttatni Önökhöz, melyekre lehetőségeikhez mérten legyenek szívesek választ adni! Előre is tisztelettel köszönöm!

Elöljáróban annyit engedjenek meg nekem, hogy ismét jelezzem: kérdéseimet, felvetéseimet ne vegyék személyük elleni támadásnak, hiszen erre soha, semmilyen okot nem adtak nekem. Téma felvetéseim nem személyeskedőek, minden esetben a Hungária Komondor Klub gondozásában álló fajtát, a komondort, vagy a Klub működését, tagságát érintő kérdések, melyek nem önös szándékból fogalmazódtak meg bennem és komondoros társaimban, hanem kizárólag a fajta és az érte felelősséggel, „példaértékűen” tevékenykedő közel 100 éves múltú szervezet hatékonyságának növelése érdekében.

KÉRDÉSEK:

(Az idézett szövegrészek Udvardiné Lukács Ilona személyes véleményeit tartalmazó szövegrészek.)

1.

„Évente bírói továbbképzésen vesznek részt a küllembírók, ahol szekció-ülések keretén belül konzultálnak a fajtákról.”

A komondor esetében kivel, kikkel konzultálnak a küllembírók, ki képviseli a fajtagondozó szervezetet és álláspontját?

A továbbképzésen résztvevők opcionálisan, vagy kötelező jelleggel vesznek részt egy-egy magyar fajtát érintő ülésen, azaz minden komondorbírálónak jelen kell lenni, vagy nem kötelező?

2.

„Az idei évben is lehetőség volt erre, az ülésen szép számmal jelen voltak azok, akik a magyar pásztorkutyákat bírálják.”
Mennyien voltak jelen és kik vettek részt az említett ülésen?

3.

„A komondorra vonatkozóan minden esetben a fajtagondozó szervezet iránymutatásait veszik tudomásul, nálunk ez igazán egyszerű, hiszen a standard és magyarázata évekkel ezelőtt kidolgozásra került, és azt minden bíró meg is kapta. Ez az anyag a honlapon is fenn van, kellő részletességgel, így azt csak be kell tartani.”

Mi a tapasztalat, be is tartják, vagy csak be kellene, hogy tartsák? (lsd. Erdélyi Károly: „Évekkel ezelőtt voltak több alkalommal bírói – tenyésztői szemlélet egyeztetések, ezek határozottan nem hoztak megoldást semmire. Ezek után létrehoztunk ill. kiadtunk egy mindenki által elfogadott standard magyarázatot, ami mindenkire, / tenyésztőre, bíróra/ kötelező érvényű lenne. /kiadva 2005 Május 15./”

4.

„Egyébként a bírók feladata a standard szem előtt tartása, amit hozzá lehet tenni, az a jelenlegi állomány helyzete, típushibák, tapasztalatok stb.”

A küllembíróknak tartott szekcióülésen szóba kerültek-e a fentebb említett, jelenlegi állományt érintő kérdések (pl. jelenlegi helyzet, típushibák, tapasztalatok stb.), vagy csak rájuk van bízva, hogy a Klub standard magyarázatát be is tartják-e, vagy sem?

5.

„Véleményem szerint kifejezetten negatív hatást fejtenek ki a kiállítási eredmények az állományra.”

„Számomra általában a kutya értékei fontosak, nem a kiállítási eredmények.”

„Tudomásul kell venni, hogy a kiállítás szépségverseny, s nem elsősorban a tenyésztési értékek megállapítására szolgál. Arra a megfelelő hely a tenyészszemle kell, hogy legyen, valamint a saját értékítéletem.”

Gondolom, tisztában van azzal, hogy ezek súlyos szavak, kijelentések, melyek az Ön saját tapasztalatain alapuló vélemények, de amennyiben ezt 30 éves tapasztalattal a háta mögött így ítéli meg, az Ön véleménye szerint nem volna időszerű a küllemről áthelyezni a hangsúlyt egy-egy komondor egyed tenyészértékének megállapítására?

Mit gondol, a jelenlegi rendszerben működő tenyészszemle valóban alkalmas, megfelelő hely a tenyésztési értékek megállapítására?

6.

„Komondort azért tart az ember, mert azokra az értékes tulajdonságokra van szüksége, melyeket a fajta génjeiben hordoz, s megőrzött. Az a kutya, amely számomra a komondor, az természetesen képes ellátni eredeti feladatát.”

Mi a véleménye, egy kezdő, vagy leendő komondor tulajdonos milyen értékmérők segítségére támaszkodhat abban, hogy eldöntse a választott tenyészetről és a kiskutya őseiről, hogy vélhetően „jó” helyről vásárolja-e meg „jó”  komondorát, mely „képes ellátni eredeti feladatát”?

7.

„Persze kell a fajtát népszerűsíteni, erre a legjobb hely a kiállítás.”

Engedje meg, hogy ezt az állítást megkérdőjelezzem! Úgy gondolja, hogy pl. a magyar baromfifajtákat nem ismerők (pl. óvodás korúak, diákok, felnőttek) körében úgy kellene népszerűsíteni az erdélyi kopasznyakú tyúkot, hogy pl. a hódmezővásárhelyi, vagy bábolnai agrár szakmai napokon megmutatjuk a legszebb példányokat? Nem-e egy kevésbé szakmai és a téma iránt egyébként is érdeklődők által látogatott rendezvényen pl. egy városi jeles zöldnapon, civil rendezvényen kellene az emberek közé bevinni az ismeretlent?

8.

„Mi is átéltünk már több megrázkódtatást, volt kiváló kanunk több is, elvétve fedezett idegen szukát, mert csak annyit kellett elhinteni a köztudatban, hogy nem párzik, s már le is volt írva.

S így most el is kanyarodtam a témától, mindezt egy pillanatra tettem, csak, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy elsősorban nem a fajtával vannak problémák.”

Ha jól értem, a Klubon belüli klikkesedéssel, rosszindulatúsággal vannak a legnagyobb gondok? Ez elítélendő, de, ha előbbi gondolatait veszem alapul (idézem: „…sajnos elég gyakran előfordul, hogy egy teljes szőrben lévő, jól felkészített, mutatós komondor uralja a kiállításokat. Értékei ugyanakkor messze elmaradnak a kívánalmak mögött. Az évek folyamán így írtunk le kiváló egyedeket, nem az értéket néztük, hanem azt, hogy mit nyer, ki a gazdája, s ha az nem szimpatikus akkor a kutya sem jó.”) akkor nem csoda, ha néhány alacsonyabb inger küszöbű kiállító, tenyésztő ilyen formában reagálja le vélt, vagy valós sérelmeit! Ha a tagsággal van probléma, akkor nem kellene nagyobb figyelmet szentelni a Klubot alkotó tagokra, az összetartásra, őszinte, nyílt beszédre? Ennek hatására talán, többen éreznék közös ügynek a Klubéletet, és hatékonyabbá válna annak működése is.

9.

„S ez a legnagyobb probléma, mert csak azt felejtjük el, hogy mindössze 3-400 egyed születik egy évben, s nem engedhetjük meg magunknak, hogy a meglévő értékeket ne használjuk ki.”

Alacsony szaporulat mellett ösztönözni a tenyésztőket úgy, hogy ne híguljon a minőség, nagyon nehéz feladat lehet, ugyanakkor nem lehet magukra hagyni az úja tenyésztőket, vagy tenyésztői ambíciókkal komondorozókat. Van-e lehetőség a tenyészetek ellenőrzésére, ha van, mi a módja egy-egy ilyen műveletnek? (Pl. a mai napon egy komondor kiskutyák eladását hirdető mindszenti komondor tulajdonos telefonszámán /bárki felhívhatja/ azt a tájékoztatást kaptam, hogy egy nagyszénási úr egyben, az egész almot megvásárolta, elvitte az összes kölyköt… Természetes, hogy mindenki annyi komondort vesz egyszerre, amennyit akar, de véleményem szerint a hasonló esetek utánajárást igényelnének.)

10.

Éppen a fenti eset kapcsán elgondolkodtató, hogy a Hungária Komondor Klub tagsági viszonyt, de a tenyésztői státuszt mindenképpen –más külföldi szervezetekhez hasonlóan- nem kellene-e feltételekhez, HKK-s engedélyekhez kötni? Ha valóban cél a jó komondor létrehozása, vagy megőrzése, tenni kellene ennek érdekében!

11.

„Tudvalévő, hogy a felkapott, túl-sztárolt egyedek a legkeresettebbek, szukáknál is, de elsősorban kanoknál. Ebből adódik az a végeredmény is, hogy egy egy felkapott kan „telefedezi” az országot, azután csodálkozunk, hogy mindenütt szembetalálkozunk ugyanazzal a vérvonallal.”

Ha ez Ön szerint is probléma, nem volna-e időszerű szabályozni egy-egy (kiállítási) tenyészkan igénybevételét? Nem volna-e időszerű valóban fajtagondozó szervezetként ebbe és a hasonló folyamatokba belenyúlni, nem pedig tudomásul venni és nézni az eseményeket?

Tisztában vagyok a ténnyel, hogy a klub tagjainak nagy része –klub élet, szervezés szempontjából- nem elég aktív -amit számos érthető tényező befolyásolhat- ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy az egyébként stabilan működő Hungária Komondor Klub vezetősége -melynek jelenlegi elnöke maga is megfogalmaz néhány komoly problémát- a leginkább kompetens egy-egy teendőt, változtatást igénylő első lépés megtételére.

Meglehet, hogy tévedek, de úgy gondolom, hogy az egyik ilyen nem elhanyagolható lépés a nagy múltú, tapasztalt és újonc, kezdő tagok, tenyésztők, valamint a klubvezetés közti őszinte, nyílt párbeszéd volna, ami számos problémát vethet föl, melyeket több szemszögből nézve rövid időn belül optimális megoldást találhatnánk szinte mindegyikre.

Ismét raboltam idejüket, remélhetőleg nem hiába! Figyelmüket és türelmüket tisztelettel köszönöm! Levelem nem magán jellegű, hiszen többünket érintő kérdések merülnek föl benne, valamint így nyílik lehetőség a gondolatébresztésre minél több komondoros társunkban!

Kőröstetétlen, 2008. május 20.

Tisztelettel: Kohári István s.k.