Kérdések és válaszok

„Komondorossá” válni 2010 tájékán…

-avagy a komondortenyésztés jelenkori kérdései kezdők számára-

Aki kérdez: Kohári István.

Aki válaszol: Udvardiné Lukács Ilona, a Hungária Komondor Klub Elnöke,

valamint Erdélyi Károly a HKK tenyésztési tanácsának elnöke.

A komondorosok tudják –nekik nem kell bizonygatnom- amikor a komondorról beszélünk, olyankor másképpen szólalunk meg, speciálisan látunk, hallunk, érzékelünk, és nem úgy, mintha „csak” általában valamely más kutya fajtáról beszélnénk. Ezen az imádattal, tisztelettel, alázattal vegyes érzésen ejt némi foltot egy kezdő komondoros számára a fajtával kapcsolatos ezernyi kérdése, melyekkel -a kiállításokat járva, tenyésztőkkel beszélgetve továbbra is- megválaszolatlanul találkozik. Vitaindítóként, vagy talán csak végig gondolásra érdemesnek tartva említek meg néhányat ezek közül, bízva abban, hogy az igazán tapasztalt komondorosok, nagy múltú tenyésztők, esetleg fajta klubunk vezetői érdemleges válaszokkal segítik eligazodni a komondor mellett elkötelezett, de még kezdő gazdákat, tenyésztőket!

1. „Egy kutyás” komondorosként járva a kiállításokat több alkalmam nyílt más egyedek bírálatát, más-más küllembírótól meghallgatni, gyakran egészen eltérő jellemzésekkel és eredménnyel.

Milyen szakmai fórum, vagy egyeztetés zajlik a fajta küllembírói között egy-egy kiállítási évad előtt, milyen szempontokat, értékeket helyeznek közösen, egységesen előtérbe, egyáltalán létezik-e ilyen egyeztetés a fajtát bírálók között?

Évekkel ezelőtt voltak több alkalommal bírói – tenyésztői szemlélet egyeztetések, ezek határozottan nem hoztak megoldást semmire. Ezek után létrehoztunk ill. kiadtunk egy mindenki által elfogadott standard magyarázatot, ami mindenkire, / tenyésztőre, bíróra/ kötelező érvényű lenne. /kiadva 2005 Május 15./

Évente bírói továbbképzésen vesznek részt a küllembírók, ahol szekció-ülések keretén belül konzultálnak a fajtákról. Az idei évben is lehetőség volt erre, az ülésen szép számmal jelen voltak azok, akik a magyar pásztorkutyákat bírálják. A komondorra vonatkozóan minden esetben a fajtagondozó szervezet iránymutatásait veszik tudomásul, nálunk ez igazán egyszerű, hiszen a standard és magyarázata évekkel ezelőtt kidolgozásra került, és azt minden bíró meg is kapta. Ez az anyag a honlapon is fenn van, kellő részletességgel, így azt csak be kell tartani. Azok a bíró sporttársak, akik ezt az anyagot eddig nem ismerték, a mostani továbbképzésen megkapták.

Régebben szerveztünk szemléletegyeztetéseket klubnap keretében, melyek többnyire eredménytelenek voltak, általában 2-3 bíró jött el, elsősorban azok, akiknek a bírálatukkal egyébként sem volt probléma.

Egyébként a bírók feladata a standard szem előtt tartása, amit hozzá lehet tenni, az a jelenlegi állomány helyzete, típushibák, tapasztalatok stb.

2. A tenyésztők közül többen is hangoztatják, hogy a kiállítási eredmények, címek tenyésztési elveik, céljaik között nem elsődlegesek, az általuk megálmodott, kialakítani szándékozott típus esetében mellékesek, mindig maga a kutya és nem az eredményei számítanak.

A szakmai grémium hogyan ítéli meg hazai kiállításaink végeredményeinek jelentőségét a hazai, vagy külföldi állomány, vagy akár a fajta egészének szempontjából? Milyen hatást fejt ki a kiállításokon kiemelkedően teljesítő tenyészet, fedező kan, vagy szuka az állományra? Egyáltalán érzékelhető-e bármilyen területen is a kiállítási eredmények hatása?

Nem tudom kit tartasz szavára adó tenyésztőnek, e kérdéssorozatodhoz. Közlök néhány komondor nevet, ezek után döntsd el, tettek e kivételes egyedek valamit a tenyésztés terén ill. alakítottak e a fajta alakulásában.

Óhegyi Aladár

Óhegyi Orfeusz

Óhegyi Győző /Mackó/

Argentína Téri Félix

Szentmiklós Kéktavi Aranyos

Pénzesgyőri Igaz

Pénzesgyőri Erdész

Jazz de la Badiane du Castellas

Karcagpusztai Erős….stb, nem a teljesség felsorolásával.

Véleményem szerint kifejezetten negatív hatást fejtenek ki a kiállítási eredmények az állományra. Tudvalévő, hogy a felkapott, túl-sztárolt egyedek a legkeresettebbek, szukáknál is, de elsősorban kanoknál. Ebből adódik az a végeredmény is, hogy egy egy felkapott kan „telefedezi” az országot, azután csodálkozunk, hogy mindenütt szembetalálkozunk ugyanazzal a vérvonallal. Persze kell a fajtát népszerűsíteni, erre a legjobb hely a kiállítás. Számomra általában a kutya értékei fontosak, nem a kiállítási eredmények.

3. Egy tenyésztő sem adott konkrétan körülírt, egy kezdő komondoros számára is érthető, kezelhető magyarázatú választ a következő kérdésemre:

Milyen a jó komondor? Hogyan lehetne megfogalmazni röviden, nem a standard részletességével és leíró jellegével? Mitől jó a jó komondor? Mik az elsődleges szempontok egy tenyésztési cél megfogalmazásakor?

nem is lehet, ahány ember, annyi nézettel és igénnyel rendelkezik a fajtával szemben.

Számomra a robusztus, nagy fejű, tömeges, nem hosszú törzsű, jó mozgású, homogén, kiváló vérmérsékletű, jó idegrendszerű, kiegyensúlyozott, egészséges kutya a jó komondor. Szerencsére nekem még volt lehetőségem sok ilyen komondorral találkozni.

4. A standardot kétféle módon értelmezheti a kezdő komondoros: ha pl. a fajtagyőztest, vagy az évekig abszolút győztes egyedet tekinti a standard megtestesítőjének (azaz –csúnyán, de talán érthetően kifejezve- a „prototípusnak”) vagy, ha a kiállításokon felvezetett, több szempontból is (pl. marmagasság, mozgás, rövidebb - nyúltabb típus, szőrzet minősége) heterogén állományt látva a standardot egy keretnek tekinti, amibe több stílusú, jellegű komondor típus is belefér.

Melyik a helyes, a fajtát előre vivő, követendő felfogás?

Mint előzőekben tájékoztattalak a 2005-ben kiadott standard ill.magyarázatot ad mindenki számára irányvonalat, ez a mi szentírásunk.

A standardot nem lehet kétféle módon értelmezni. Mint már az előzőekben is leírtam, nem feltétlenül az agyonsztárolt kutya a standard megtestesítője. Ezzel persze, mint bíró , magam ellen is beszélek, sajnos elég gyakran előfordul, hogy egy teljes szőrben lévő, jól felkészített, mutatós komondor uralja a kiállításokat. Értékei ugyanakkor messze elmaradnak a kívánalmak mögött. Az évek folyamán így írtunk le kiváló egyedeket, nem az értéket néztük, hanem azt, hogy mit nyer, ki a gazdája, s ha az nem szimpatikus akkor a kutya sem jó. Tudomásul kell venni, hogy a kiállítás szépségverseny, s nem elsősorban a tenyésztési értékek megállapítására szolgál. Arra a megfelelő hely a tenyészszemle kell, hogy legyen, valamint a saját értékítéletem.

5. A komondor is, mint minden kutya fajta valamilyen céllal, valamilyen munka ellátására lett létre hozva, mint egyfajta meghosszabbított keze az embernek. A komondor egy szilaj, a Kárpát-medence sajátos, változatos, néha szélsőséges időjárási körülményeit elviselő, az ember értékeit (legyen az akár a gulya, a nyáj, a tanya) idegenektől, vadállatoktól megvédő, igen önálló fajta volt. Eredetileg ennek megfelelően szelektálták őseink.

Mennyire képes eredeti feladatát ellátni a ma komondora, illetve, a fajta (pl. szervezet stabilitása, idegrendszer kiegyensúlyozottsága, munkára alkalmas kiváló mozgása) szempontjából mennyire fontos, hogy a 3. évezredben is képes legyen ezen elvárásoknak megfelelni? (Esetleg megőrizve ezzel a komondor eredetiségét...)

Ez egy nagy kérdés sokak számára: több nézet szerint a mai tartási körülmények között / kennel tartás/ elvesztik ősi tulajdonságaikat. Kérdés, egy újtulajdonos milyen feladatra kívánja használni a komondort. Tapasztalatom a 2008 komondorai választás után /6 hét/ kikerülnek egy ősi közegbe pl. egy Jászkarajenői tanyára, legtöbbjük teljesítik ősi feladatukat.

Komondort azért tart az ember, mert azokra az értékes tulajdonságokra van szüksége, melyeket a fajta génjeiben hordoz, s megőrzött. Az a kutya, amely számomra a komondor, az természetesen képes ellátni eredeti feladatát.

6. Egy kezdő komondor tenyésztő nagy reményekkel, ambícióval vág bele idejét, energiáját nem kímélve a fajtával kapcsolatos elképzeléseinek megvalósításába és igyekszik minél hamarabb, minél előbb nagy dolgot véghez vinni, azaz pl. egy kiállításokon kiemelkedően eredményes egyedet felmutatni.

Mi a fajta szempontjából hasznosabb, értékesebb út: egy gyors, kiemelkedő kiállítási eredményű egyeddel kecsegtető vonaltenyésztés, szoros rokontenyésztés, vagy egy lassabban, de talán idővel kiegyensúlyozottabban „teljesítő” nem rokon, vagy távoli rokonokkal történő tenyésztés? Mi a szakmai grémium álláspontja, javaslata a kezdő tenyésztők számára?

E kérdés mind az új tulajdonosra van bízva, ill. pénztárcájára. Értem alatta, ha valaki egy ismeretlen genetikai adottságokkal rendelkező egyedet használ, van-e rá pénze, ereje a nem eladható produktumú egyedek felnevelésére,hogy mi lesz belőlük.

A kérdés egyértelműen adja a választ. Természetesen a mondat második fele a tenyésztés. Közel 30 éve foglalkozunk a fajtával, mi is elkezdtük valahol. Nem 5 év alatt, hanem 15 év alatt sikerült eljutni az „Aranykoszorús Mestertenyésztő” címig, s ma már tudjuk, hogy nem is ez a fontos. Tapasztalataim szerint azok, akik gyorsan akartak eljutni a csúcsig, esetleg ebből akartak megélni, egy –két kivétellel már nem is foglalkoznak a fajtával.

Mi is átéltünk már több megrázkódtatást, volt kiváló kanunk több is, elvétve fedezett idegen szukát, mert csak annyit kellett elhinteni a köztudatban, hogy nem párzik, s már le is volt írva.

S így most el is kanyarodtam a témától, mindezt egy pillanatra tettem, csak, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy elsősorban nem a fajtával vannak problémák. S ez a legnagyobb probléma, mert csak azt felejtjük el, hogy mindössze 3-400 egyed születik egy évben, s nem engedhetjük meg magunknak, hogy a meglévő értékeket ne használjuk ki.

Kívánom minden komondorosnak hogy legyen türelmes, kitartó, szeresse a fajtát és becsülje meg, meg lesz az eredménye.

A nálam gyakorlottabb, tapasztaltabb komondorosok jól tudják, hogy számos, mások számára talán ezeknél is fontosabb kérdést lehetne még felvetni. Én most csak 6 db kérdéskörrel kapcsolatosan fogalmaztam meg kérdéseimet, melyekre tisztelettel és előre is köszönettel várom a válaszokat!

Tisztelettel és köszönettel a komondor fajtáért tenni akaró kezdő tenyésztők nevében:

Kohári István, Kőröstetétlen

2008. január 16.

Megjegyzés.

Összemásoltam a kérdéseket, a rájuk adott válaszokkal. A válaszadókat színnel is megjelelöltem, hogy minnél egyértelműbb legyen.

Annyit fűznék még hozzá, hogy néha én is úgy érzem, hogy a kommunikáció nem megfelelő a klubon belül. Nemcsak a vezetőség és a tagok között, de egymás között sem.

Remélem, hogy azzal, hogy helyet adok a blogon az efajta párbeszédnek, talán sikerül ezen némiképpen javítani, tisztázni az esetleges félreértéseket, félremagyarázásokat.

Megpróbálom a jövőben is mindezt pártatlanul tenni, természetese csak akkor, ha a visszajelzések alapján is azt tapasztalom, hogy pozitív irányba tudunk kapcsoltokat építeni egymás között, és főleg a komondor javára!

Én, a magam nevében köszönöm a válaszokat! Bízom benne, hogy sokakat érdeklő kérdésekre kaptunk válaszokat.

NZS